Blockchain és még több blockchain! Ez jelenleg elterjedt kifejezés, szinte divat a vállalati szférában. Mindenki szeretne valamit blokklánccal, még akkor is, ha nem tudja pontosan, mi az a „blokklánc”. Valami a kriptopénzekről, igaz? Valami olyasmi, mint egy új szuper-technikás dologamajig, igaz?
Nem pontosan, barátom. Tehát elkezdhetjük kijelenteni, hogy mi NEM egy blokklánc, és mi NEM:
* A blokklánc nem kriptovaluta.
* A Blockchain nem befektetési platform.
* A Blockchain nem a nagyobb nyílt forráskódú platform.
* A blokklánc nem lehet elosztott rendszer.
* A blokklánc nem lehet a decentralizált rendszer.
* A blokklánc nem varázslatos.
* A Blockchain nem tudja megoldani az összes problémát.
* A Blockchain semmilyen módon nem növelheti bevételeit.
Minden tiszta? Akkor kezdhetjük tanulni mi is az a „blokklánc” valójában és mi a célja az univerzumban.
A blokklánc…
Ez a dolog nem más, mint egy digitálisan titkosított változat könyvelési főkönyve. Unalmasnak hangzik? Nos, őszintén szólva elég unalmas. Hol van benne a varázslat? Miért mindenki annyira izgatott? És miért van ennek a dolognak köze kriptovalutákkal? Magyarázzuk el.
Tizenkét évvel ezelőtt a Satoshi Nakamoto néven ismert személy (vagy embercsoport) megbízhatatlanul próbálta megoldani a digitális készpénz kettős kiadási problémáját. Rendben! Lassíthatunk egy kicsit. A kettős költés alapvetően ugyanazon digitális pénzt költi el többször (ahogy annak lennie kell). Szinte mindent átmásolhat és beilleszthet az internetre, miért ne a pénzt?
Az ilyen viselkedés elkerülése érdekében megbíztunk a központosított intézményekben, például a bankokban és a kormányokban. Miután elküldte elektronikus banki átutalását, a bank rendszere levonja ezt a pénzt az Ön számlájáról. Ha nem lennének ott, valószínűleg az emberek csak többször költenék ugyanazt a pénzt. És ez olyan, mint egy rablás.
Így, Satoshi automatikus rendszerben gondolkodott ezen központosított intézmények helyettesítésén és lehetővé teszi a digitális készpénz egyidejű felhasználását a kettős kiadási probléma nélkül. Ezután megragadott egyfajta kísérleti kriptográfiai (titkosított) adatbázist, amelyet a 70-es években hoztak létre, és összekeverte más technikai elemekkel, hogy létrehozza az első decentralizált digitális valutát kettős kiadási probléma nélkül. És az Bitcoin 2009-ben született!
Ez a kísérleti kriptográfiai adatbázis a híres blokklánc, annak ellenére, hogy akkor még senki sem tudta. Még Satoshi sem: jött a név Bitcoin után. Miért nem a „blockchain” helyett a „crypto-database” vagy valami hasonló? Nos, ez azért van, mert az adatbázis valójában… blokkok láncolata, ahogy hangzik. Digitális blokkok.
Hogyan működnek a blokkok?
Minden „blokk” egy kis adattároló (monetáris tranzakciók, kriptovaluta esetben), az összes többihez (múlt és jövő) láncolva, úgynevezett „hashekkel”. Ezek az adatok egy összetett algoritmuson keresztül történő továbbításának titkosított eredményei. Valami ilyesmi (ha a SHA256 algoritmus):
* Kezdeti adatok: 1 BTC-t utalt át Mike-nak.
* Összevont adatok: 710DAEB54021CCD83046E4FA16106E4DC10E5D617E4C28F61CE29C29CFAE823E
Minden kivonat egyedi identitást képvisel minden tranzakcióhoz és minden létező blokkhoz (tranzakciók csoportjához). Mindezek az identitások matematikailag később egyesülnek egymással, így „láncolva” magukat. Tehát, ha bárki megpróbálja megcsalni, megváltozik a tranzakciójának hashja (az egyedi identitás); és ha megváltozik, akkor lánc nélkül marad és automatikusan érvénytelen lesz.
Emlékezzünk például a kezdeti adatainkra (1 BTC-t utalt át Mike-nak). Ha még egy kis karaktert is megváltoztatunk odabent, akkor a hash is radikálisan megváltozik:
* Kezdeti adatok: 2 BTC-t utalt át Mike-nak.
* Összevont adatok: 005002AC29AE0D1944110DB27CC73E9090F013B15207D84F2086B8646DAF549E
A tranzakció már nem érvényes, és te, szegény halandó, nem tudod megtéveszteni a blokklánc-rendszert. Még akkor is, ha a hatóságok nem felügyelnek. Most azonban szimuláljuk a tranzakciók közötti „összevonást”. Tegyük fel, hogy ezek a kivonatok valóban érvényesek, és két különböző blokk azonosságát jelentik. Hogyan láncolódnak egymáshoz? Természetesen összeszedik magukat. Így:
* Kezdeti adatok:
710DAEB54021CCD83046E4FA16106E4DC10E5D617E4C28F61CE29C29CFAE823E
005002AC29AE0D1944110DB27CC73E9090F013B15207D84F2086B8646DAF549E
* Összevont adatok: EDFE12B5DB008F6491BA671DBE6BA25BD89BD6445B5003E9B3789605DBD24AD8
És ez az! Ha valamit meg akar változtatni és érvényessé tenni, akkor először meg kell fejtenie és meg kell változtatnia a létező összes blokkot. Sok sikert hozzá.
A blokklánc nem működik egyedül
A matematika ellenére ez a kifinomult főkönyv önmagában nem működhet. Szüksége van a Satoshi által hozzáadott további elemekre: elosztott csomópontok (és emberek) hálózatára, a fent említett algoritmusra a tranzakciók titkosításához és az érvényesítők szabályainak megadásához, az elköltendő tranzakciókhoz vagy az „érmékhez”, valamint a magán és nyilvános kriptográfiai kulcsokhoz. Gyorsan ellenőrizzük egyesével.
Elosztott hálózat
Nem a bankok vagy a kormányok, hanem valakinek valamilyen módon ellenőriznie kell a tranzakciókat. A decentralizált rendszerek (mint a legtöbb kriptovaluta) esetében ez egy elosztott hálózat lenne, amelyet sok ember a világ minden táján, valamint számítógépeik és berendezéseik (csomópontjaik) által teljesített. Különösen az utolsókat.
A dolog, a hálózat minden tagja (más néven: bányász vagy validátor) a teljes blokklánc egy példánya van a hardverükbenés speciális szoftverük vagy bányászati felszerelésük felelős minden új ügylet ellenőrzéséért és nyilvántartásáért, valamint új „érmék” veréséért; a rendszer algoritmusa által meghatározott matematikai szabályokat követve. Az eredménynek mindig azonosnak kell lennie a legtöbb érvényesítő esetében, különben a tranzakció vagy a blokk érvénytelen lesz.
Konszenzusos algoritmus
Meghatározhatunk egy algoritmust olyan lépések és módszerek összességeként, amelyek - matematikával - meghatározott eredmény elérése vagy probléma megoldása céljából épülnek fel. Nagyon sok algoritmus létezik, és nem mindegyik dolgozik blokklánc felépítésén. Nagyon bonyolultnak és erősnek kell lenniük a magas szintű biztonság fenntartása és a szabályok érvényesítése érdekében.
Nem minden kriptovaluta vagy blokklánc-rendszer ugyanazt az algoritmust használja. Például Bitcoin, az SHA256-ot használja (amit korábban használtunk), de az Ethereum az Ethash-et, a Zcash pedig az Equihash-t használja. Különböző matematikai függvények, de a cél ugyanaz: az adatok titkosítása.
Ki nem használt tranzakciós kimenetek (UTXO)
Tudjuk, hogy a kifejezés nehezen hangzik, de ezek önmagukban a „digitális érmék” vagy tranzakciók. Olyanok, mint a tulajdon töredékei, amelyek egymással cserélődnek. Összehasonlíthatja őket a fizikai pénztárcájában lévő számlákkal vagy centekkel is.
Privát és nyilvános kriptográfiai kulcsok
Ezek olyan matematikai kulcsok, amelyek címeként működnek, hogy pénzeket küldjenek és fogadjanak egy blokkláncon belül. A nyilvános kulcs olyan, mint egy bankszámlaszám: megoszthatja szabadon, hogy pénzt kapjon. A privát kulcs viszont a tranzakciók „aláírására” és a valódi tulajdonos, valamint a pénzeszközök átutalási szándékának ellenőrzésére szolgál. Más szavakkal, a magánkulcs olyan, mint egy jelszó, és mind a privát, mind a nyilvános kulcs „fiókot” alkot a kriptovalutában vagy a blokkláncban.
A „Blockchain” nem mindig azt jelenti, hogy „decentralizált”
Mint eleinte mondtuk, előfordulhat, hogy egy blokkláncot nem osztanak szét és nem lehet decentralizált. Végül is csak egy kriptográfiai főkönyv, és a vele működő többi elem az alkotóik igényeinek megfelelően változhat.
Satoshi Nakamoto volt az első, aki Bitcoin-vel használta, de a forráskódot mert ez a fajta főkönyv nyilvános. Másolható, beilleszthető, módosítható, sőt eladható is. Tehát sok ember (és vállalkozás) szerte a világon kipróbálta ezt a technológiát saját felhasználására, még a kriptovalutákon kívül is. A bankokat nem zárják ki: szeretik a blokkláncokat új fizetési platformok létrehozásához. És ahogy elképzelheted, ezeket nem decentralizálták, hanem teljes mértékben az intézményi hálózat irányítja.
Előfordul, hogy a blokkláncok nem működnek elosztott hálózatokkal, csak ellenőrzött belső hálózatokkal. Ehhez a platformhoz felhasználói engedélyekre van szükség az alkotóktól, ezért „engedélyezett” vagy privát blokkláncoknak hívják őket. A másik oldalon a kriptovaluták és az olyan platformok, mint az Bitcoin, decentralizált hálózatokkal működnek. Ez „engedélytelenné” vagy nyilvánossá teszi őket.
Szeretne kereskedni BTC-vel, ETH-val és más tokenekkel? Meg tudod csinálni biztonságosan az Alfacash-n! És ne felejtsd el, hogy erről és még sok minden másról beszélünk a közösségi médiában.
Twitter * Távirat * Instagram * Youtube *Facebook * Vkontakte
